Az USA 2026-ban átveszi Katartól a vezetést az LNG-exportban a Plaquemines üzembe helyezésével
Az amerikai LNG-exportkapacitás 2026-ra eléri a 130 millió tonnát, megelőzve Katart – ez közvetlen alternatívát kínál a magyar gázbeszerzés diverzifikációjához a Krk-terminálon át.
Az Egyesült Államok 2026-ban átveszi a vezetést a globális cseppfolyósított földgáz (LNG) piacán Katartól, miután a Venture Global vállalat Plaquemines létesítményének második fázisa is teljes kapacitáson termel a louisianai Mississippi-deltában. Az EIA előrejelzése szerint az amerikai exportkapacitás eléri a 130 millió tonna/év (mtpa) szintet, ami felülmúlja Katar bővítés utáni 126 mtpa-s kapacitását, amely a North Field East és South projektekkel realizálódik.
A Plaquemines létesítmény különlegessége a moduláris megközelítés: 36 cseppfolyósító vonal helyett 18 nagyobb egység dolgozik, ami csökkenti a beruházási költséget és gyorsítja az építést. A létesítmény teljes kapacitása 20 mtpa, és a teljes körű kereskedelmi üzem 2026 második negyedévére várható. További nagy projektek – a Corpus Christi 3. fázisa (10 mtpa), a Rio Grande LNG (17,6 mtpa) és a Golden Pass (18 mtpa) – szintén ebben az időszakban indulnak.
Európa az amerikai LNG-export legnagyobb vevője maradt 2025-ben is: a teljes amerikai export mintegy 55 százaléka érkezett az EU-tagországokba és az Egyesült Királyságba. Ez radikális változás 2021-hez képest, amikor az ázsiai vásárlók domináltak. Az orosz csővezetékes gáz kiesésével az amerikai LNG vált Európa stabilitásának egyik pilléreként, és a TTF holland gáztőzsdei jegyzés 30-35 euró/MWh sávban mozgott az elmúlt hónapokban.
Magyarország számára az amerikai LNG-bővülés közvetlenül érinthető a horvátországi Krk-szigeti terminálon keresztül. Az MVM CEEnergy 2025-ben évi 1 milliárd köbméter LNG-kapacitást kötött le a krki úszó tárolón (FSRU), amelynek bővítését 6,1 milliárd köbméter/év szintre tervezi a horvát üzemeltető 2026-ra. A magyar éves gázfogyasztás 8,5-9 milliárd köbméter körül alakul, így a krki terminál elméletileg a teljes hazai szükséglet jelentős részét képes lenne ellátni.
A pénzügyi vonatkozások is jelentősek. A magyar nagy fogyasztói gázárak nagykereskedelmi szinten 32-36 EUR/MWh sávban mozognak, ami magasabb az amerikai Henry Hub jegyzés (3,5-4,5 USD/MMBtu, kb. 12-15 EUR/MWh) szintjénél, de a cseppfolyósítási, szállítási és regaszifikációs költségek hozzáadásával az amerikai LNG versenyképes maradhat. A hosszú távú szerződések 110 százalékos Henry Hub + díj formulát alkalmaznak, ami transzparens árazást biztosít a magyar vevőknek is.
A geopolitikai üzenet egyértelmű: az amerikai energiadominanciája nemcsak az olajpiacon, hanem a gázpiacon is megszilárdul. A magyar kormány által szorgalmazott orosz földgázimport-mentesítés az EU-szankciós csomagok alól egyre nehezebben tartható politikailag, miközben az alternatív források – beleértve az amerikai LNG-t, az azerbajdzsáni gázt a TANAP-TAP rendszeren át, és a román fekete-tengeri Neptun Deep mezőt – együttesen képesek lennének a magyar fogyasztás teljes kiváltására 2027-re.
