Lassuló elektromos autó kereslet: a finomítók felfelé módosítják a 2026-os benzin-előrejelzést
Az EV-eladások globális növekedése 18 százalék alá esett, ezért a finomítók – köztük a MOL – felfelé módosítják a 2026-os benzin- és gázolaj-keresleti előrejelzéseiket.
A globális elektromos autó (EV) értékesítések éves növekedési üteme 2025-ben 18 százalék alá esett, miután a 2023-as 35 százalékos és a 2024-es 24 százalékos bővülés után jelentős lassulás következett be. A Bloomberg NEF és a Wood Mackenzie elemzői egyaránt arra a következtetésre jutottak, hogy a fogyasztói átállás a vártnál lassabban halad, ezért a nemzetközi finomítóipar felfelé módosítja középtávú benzin- és gázolaj-keresleti előrejelzéseit.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2026-os globális kőolajkereslet-előrejelzése 105,1 millió hordó/napról 105,8 millió hordó/napra emelkedett. A változás hátterében több tényező áll: az amerikai EV-támogatások csökkentése a Trump-adminisztráció alatt, az európai vásárlói bizalom gyengülése a fenntartható alternatívák iránt, valamint a kínai BYD és más gyártók által okozott áragresszió okozta piaci bizonytalanság. A Volkswagen, Stellantis és Ford bejelentette, hogy belső égésű motoros (ICE) modellek életciklusát meghosszabbítja 2030-on túlra is.
A finomítóipari profitráta – az úgynevezett crack spread – ebben a környezetben emelkedett. Az európai gázolaj-jegyzés 28-32 dollár/hordó margint mutat a Brent felett, ami történelmileg is kiemelkedő. A MOL Group százhalombattai, pozsonyi (Slovnaft) és rijekai (INA) finomítói kihasználtsága 95 százalék felett alakul, és a társaság a 2025 harmadik negyedéves jelentésében 723 millió dolláros downstream EBITDA-t mutatott ki, ami 18 százalékos növekedés éves alapon.
A magyar piacon az EV-átmenet üteme is hasonló trendet követ. A Datahouse adatai szerint 2025 első tíz hónapjában mintegy 18 700 új tisztán elektromos autót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami az összpiac 7,2 százaléka. Bár ez az arány a 2023-as 4,1 százalékhoz képest jelentős növekedés, elmarad a kormányzati Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-ra előirányzott 20 százalékos arányától. A töltőhálózat lassú kiépülése – jelenleg mintegy 4500 nyilvános töltőpont van az országban – tovább lassítja az átállást.
A MOL stratégiája ebben a helyzetben kettős: egyrészt fenntartja a hagyományos finomítói kapacitásokat, másrészt 2030-ra 1500-ra növeli a saját töltőhálózat oszlopainak számát Közép-Európában. A vállalat ráadásul ipari skálán fejleszti a fenntartható légi üzemanyag (SAF) gyártást, amelyhez 200 millió eurós beruházást indított Százhalombattán. A felülmódosított benzinkereslet rövid távon készpénztermelést biztosít a társaságnak az SAF- és vegyipari átalakulás finanszírozására.
A makrogazdasági hatás Magyarországra nézve vegyes. Az alacsonyabb EV-penetráció rövid távon stabilabb üzemanyag-bevételt jelent a költségvetésnek (az üzemanyag jövedéki adó éves 850 milliárd forint), ugyanakkor növeli a behozatali olajfüggőséget és nehezíti a klímacélok teljesítését. A 2030-ra vállalt 50 százalékos üvegházgáz-csökkentés a 2005-ös szinthez képest egyre nehezebben kivitelezhető, ha a közlekedési szektor dekarbonizációja késik.
