Vörös-tengeri hajózási feszültség: 60 százalékkal drágultak a tankerfuvarok, átrendeződnek a globális szállítási útvonalak
A húsza támadások hatására a tankerek 60 százalékkal drágábban szállítanak, sokan a Jóreménység-fokot kerülik – globális ellátási lánc átrendeződés érinti a magyar olajellátást is.
A Vörös-tengeri és Bab el-Mandeb-szorosi biztonsági helyzet tartós romlása a globális tengeri olajszállításban súlyos zavart okoz. A jemeni húszi mozgalom drónos és rakétatámadásai miatt 2025 folyamán a tankerek napi átlagosan 60 százalékkal magasabb fuvarköltséggel közlekedtek a 2023-as referenciaértékhez képest. A Worldscale-index szerint a VLCC (Very Large Crude Carrier) hajók napidíja meghaladta a 65 ezer dollárt, míg a finomított termékeket szállító MR-tankerek napidíja 45 ezer dollárra emelkedett.
A szállítási útvonalak átrendezése drámai. A Szuezi-csatornán átmenő olajforgalom 2023 átlagához képest 65 százalékkal esett vissza. A tankerek többsége Afrika megkerülésével, a Jóreménység-fokon keresztül halad Európába, ami 10-14 nappal hosszabb utat és 25-30 százalékkal nagyobb üzemanyag-fogyasztást jelent. A Bloomberg becslése szerint a globális olajellátási láncban naponta 4-5 millió hordó értékű többletköltség keletkezik, ami éves szinten 50 milliárd dollár fölötti összeg.
A regionális hatások különösen Európát érintik. A közel-keleti nyersolaj és a finomított termékek nagy része a Vörös-tengeren át érkezett a Földközi-tenger kikötőibe – Trieszt, Augusta, Marseille. Az átirányítás miatt az európai finomítók beszerzési mixe átalakult: nőtt a nyugat-afrikai (Angola, Nigéria) és az amerikai WTI-import részaránya. Az ENI olasz nagyvállalat és a Total francia óriás bejelentette, hogy hosszú távú szerződésekkel rögzítik az új beszerzési struktúrát.
A magyar ellátási láncot a Vörös-tengeri helyzet közvetett módon érinti. A MOL Group elsősorban a Barátság vezetéken keresztül érkező orosz Urál olajat dolgozza fel, de a diverzifikációs stratégia részeként az Adria vezetéken át a horvát Omišalj kikötőből származó tengeri import is jelentős szerepet játszik. Az Adria vezeték kapacitásbővítése – amely lehetővé tenné a MOL teljes nyersanyag-szükségletének kielégítését alternatív forrásokból – a Vörös-tengeri kockázatok miatt sürgetőbbé vált, hiszen a Trieszten keresztüli ellátás is részben ettől a folyosótól függ.
A pénzügyi hatások a magyar gazdaságra is begyűrűznek. A KSH adatai szerint a tengeri szállítási költségek emelkedése 2025-ben mintegy 0,4 százalékpontos hozzájárulást adott az inflációhoz, elsősorban az importált félkész termékek és üzemanyagok árnövekedésén keresztül. A Magyar Nemzeti Bank figyelmezteti a piacot, hogy a tartós Vörös-tengeri feszültség a forint árfolyamát is gyengítheti, mivel az importárak emelkedése a folyó fizetési mérleg pozícióját rontja.
A geopolitikai következmények rétegzettek. Az amerikai vezetésű Prosperity Guardian művelet és az EU Aspides missziója csak korlátozott hatékonysággal képes a kereskedelmi forgalom védelmére. A Houthi-támadások valódi forrása Irán, amely közvetett módon a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger biztonsági helyzetét egyaránt befolyásolja. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy a tengeri szállítási útvonalak sebezhetősége az európai energiabiztonság tartós kockázati tényezője, amelyet a Paks II-re és a megújuló energiára való átállás csak fokozatosan tud mérsékelni.
