NEOM zöld hidrogén megaprojekt: megkezdődött a kereskedelmi termelés Szaúd-Arábiában
A 8,4 milliárd dolláros NEOM zöld hidrogén projekt kereskedelmi termelési fázisba lépett, napi 600 tonna hidrogénnel – Európa, és potenciálisan Magyarország új energia-importforrása.
A világ legnagyobb zöld hidrogén megaprojektje, a szaúd-arábiai NEOM Green Hydrogen Company (NGHC) hivatalosan is kereskedelmi termelési fázisba lépett. A 8,4 milliárd dolláros beruházás napi 600 tonna zöld hidrogén előállítására képes, amelyet ammóniaformában – évi 1,2 millió tonnás kapacitással – exportálnak elsősorban az európai piacra. A projekt az Air Products amerikai gázipari óriás, az ACWA Power szaúdi energiacég és a NEOM jövővárosi konzorcium hármas partnerségéből jött létre.
A létesítmény különlegessége, hogy 4 gigawatt nap- és szélenergia-kapacitással rendelkezik, ami közvetlenül táplálja a 2,2 GW-os elektrolizátor-rendszert. A thyssenkrupp nucera szállította alkáli elektrolizátorok a világ legnagyobb ilyen jellegű telepítését alkotják. A becsült előállítási költség 3,5-4 dollár/kilogramm szinten alakul, ami közelít a versenyképességi küszöbhöz – a szürke hidrogén jelenleg 1,5-2 dollárba kerül kilogrammonként.
Az európai vevői oldalon az Air Products már lekötötte a kibocsátás 100 százalékát, 30 éves vételi szerződéssel. A zöld ammóniát Rotterdamban regaszifikálják, ahonnan a kontinentális elosztóhálózaton keresztül kerül az ipari felhasználókhoz. A német acélipar – a Thyssenkrupp Steel és a Salzgitter – a fő végfelhasználók között szerepel, de a holland és belga vegyipar is jelentős mennyiséget szerződött le.
Magyarország számára a NEOM-projekt közvetett, ám stratégiai jelentőségű. A magyar Nemzeti Hidrogén Stratégia 2030-ra 240 megawatt elektrolizátor-kapacitás kiépítését és évi 16 kilotonna zöld hidrogén előállítását célozza meg. A MOL százhalombattai zöld hidrogén üzeme, amely 2024-ben indult 10 MW-os kapacitással, már bizonyította a hazai technológiai képességet, ám a teljes ipari átállás importra is szorulni fog.
A magyar acél- és vegyipari szereplők – köztük a Dunaferr és a BorsodChem – jelenleg vizsgálják, hogyan tudnak bekapcsolódni a transzeurópai hidrogénhálózatba (European Hydrogen Backbone), amely 2030-ra Magyarországot is el fogja érni. A NEOM-ból érkező zöld ammónia potenciálisan a Krk LNG-terminálhoz hasonló módon, Trieszten vagy Konstancán keresztül juthatna el Közép-Európába, ahonnan a tervezett magyar hidrogénfolyosóhoz csatlakozhat.
A geopolitikai dimenzió is meghatározó. Szaúd-Arábia – amely az olajkorszak egyik fő haszonélvezője – láthatóan a posztolaj-korszak iparágait építi, és vezető exportőri pozíciót kíván megszerezni a hidrogéngazdaságban. Az Európai Unió REPowerEU programja 2030-ra 10 millió tonna zöld hidrogén importját irányozza elő, amelynek 25-30 százalékát a Közel-Keletről várja. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy a hidrogén – mint dekarbonizációs eszköz – belátható időn belül elérhető lesz az ipari fogyasztók számára, csökkentve a Paks II atomenergia és a megújuló kapacitások mellett a fosszilis függőséget.
